2012. szeptember 16., vasárnap

1. Fejezet


(Jen szemszöge)

Getis Wordben élek. Családommal és barátommal Jetttel.
 Nagyon szeretem Jetet és érzem, hogy ő az igazi! Semmi sem választhat el minket!
Egy éjszaka nem találtak engem. Azért mert el vitt valami árny! Nem tudom mi pontosan. De tudtam hogy Jet megment. A sötét árny egy kastélyba vitt és be tessékelt egy szép szobába. Egyszer csak nőni kezdett a szoba és nagyon féltem! Egy nagy torony lett a szobámból!  Egy nő ott termett. 
- Mi vagy te ki vagy te?
- Boszorkány! 
- Miért raboltál el? 
- Azért, hogy meg szerezzem az árnyak kövét. A rémisztő követ.
- Az meg mi a brék?-kérdeztem.
- Az egy olyan kő amit ha egy boszorkány meg szerez nagy ereje lesz!
- Miért kell neked az erő?
- Azért, hogy elfoglaljam a világot!!!!
- ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ segítség!-kiabáltam.
- Kislány semmit sem segít a kiabálás!
- Te egy gonosz szipírtyó vagy! Sosem lesz tied az egész világ!
- Buta kis kislány miért nem? Mert azt mondtad? Már most több erőm van mint bármelyik boszorkánynak! Simán el pusztíthatlak!
-Minek kellek én neked?
- Azért mert akkor kapom meg a követ ha egy szerelmes pár egyik tagját el rabolom és fogva tartom amíg meg nem menti a szerelme!
- Még egy egyszer hangsúlyozom! Te gonosz szipírtyó!
- Így igaz kicsi lány így igaz!
- Ahogy te Egyre csak bosszantasz kevesebb lesz az esélyed a túlélésre! Csak tudd!
Ezzel csendben maradtam és a gonosz " Szipírtyó" elment.
De ki kell találnom valamit.
Hogy a fenébe szökjek ki innen?Máris van egy ötletem!De nem tudom,hogy beválik-e..Meg kell próbálnom!
Azzal kidobtam a takarót és leugrottam az ablakból. Sikeresen földet értem. Találtam egy lovat,amelyre ráültem,és elvágtattam.Pár másodperc múlva hallottam a szipírtyó sikítását.Hátbalövött egy varázslattal,és leestem a lábamról.Azon kaptam magam,hogy teljesen véres a lábam.Próbáltam felállni,de annyira fájt a lábam,hogy nem tudtam.Aztán egyszer csak jött Jet . A boszorkány egyszer eltűnt.
-Még elkaplak titeket!
-Jól vagy,Jen?-kérdezte tőlem hatalmas aggodalommal az arcán.
-Nem teljesen.
-Hívom a mentőket!
A lábamra nézett,tiszta vér volt.
-Még egy kicsit bírd ki Jen! Mindjárt jönnek a mentők.
- Jó köszönöm Jet. Nagyon szeretlek te mindig mellettem álltál! És szerettél. 
-Ez természetes. Hisz te vagy életem szerelme! Egyetlen csillagom.

Pár perc múlva megérkeztek a mentők. Rá tettek egy hordágyra és be tettek a kocsiba. Természetesen Jet is jött. Megérkeztünk a kórházba. Anyukámék és két egyetlen testvérem ott várt. 

-Sziasztok!-mondtam
- Jól vagy drágám?- kérdezték apuék
- Hát persze! Ha ti itt vagytok igen. :)
Jött is az orvos, hogy bevigyen röntgenre .
- Gyere szép leányzó!- mondta. És bevittek röntgenre.



                                           

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése